A vil�gt�l elvonultan �lõ �jelf faj jelent meg elsõk�nt a Warcraft vil�g�ban. Ezek az �rny�kban �lõ, halhatatlan l�nyek voltak az elsõk, akik megtanult�k haszn�lni a m�gi�t, �s hagyt�k elterjedni minden�tt a vil�gon k�zel t�z ezer �vvel a Warcraft I elõtt. A �jelfek vakmerõ m�giahaszn�lata hozta elõsz�r a vil�gba a L�ngol� L�gi�t (Burning Legion), �s ez vezetett a k�t tit�ni faj elsõ katasztrof�lis h�bor�j�hoz. Az �jelfeknek v�g�l, �ri�si k�zdelmek �r�n siker�lt kiûzni�k a L�ngol� L�gi�t a vil�gb�l, de csod�latos haz�juk �sszedõlt, �s el�rasztotta a tenger. Ezid�ig a �jelfek elz�rt�k magukat a vil�g t�bbi r�sz�tõl, �s rejtve maradtak szent hegy�k, a Hyjal tetej�n, sok ezer �ven �t. A L�gi� inv�zi�ja felr�zta õket hossz� szunnyad�sukb�l. Most �jb�l �rdekelt� v�ltak a vil�g �jraform�l�s�ban �s elsõ alkalommal sz�vets�get k�t�ttek m�s fajokkal, hogy Azeroth t�l�l�s�t biztos�ts�k. Mint fajra, az �jelfekre jellemzõ a becs�letess�g �s megb�zhat�s�g, m�gis nagyon bizalmatlanok a vil�g "egyszerûbb" fajaival szemben. �jjeli �letm�djuk �s titkolni pr�b�lt erej�k sokszor ugyanezt a bizalmatlans�got v�ltja ki haland� szomsz�daikb�l.

Kasztjai: Warrior (harcos), priest (pap), rouge (zsiv�ny), hunter (vad�sz), druid (druida)

F�v�rosuk: Darnassus

Kezd�hely: Teldrassil

Sz�vets�gesek (alliance)

�jelfek jellemz�i: magasabbak a szok�sosn�l, a 'druid' kaszt-ban �llatt� lehet v�ltozni; hossz� f�lek, feh�r szem.